Térkép és útvonaltervező

Napjainkban már mindenki a mai igényeknek megfelelően audio cd-n vagy mi több ( sajnos..... ) mp3 lejátszókon hallgatja szívesen kedvelt zenéit. A világháló is számtalan lehetőséget nyújt a legújabb vagy a régmúlt idők slágereinek letöltésében, de azért akadnak olyan értékes sercegő, pattogó, recsegő, felvételek, ami csak a szekrényünkben porosodó bakelit lemezen vagy audió kazettán található meg. De sem lemezjátszó, sem kazettás magnó nem áll már rendelkezésünkre. És ha lenne is, nincs kedvünk meghallgatni, mivel fülünk már rég elszokott a lemez pattogásoktól, sercegésektől és a kazetták sistergő, sziszegő mellék zajaitól.

Ezen megfontolások alapján.....

 A zajos hibás hangfelvételek, a század eleji kemény bakelit 78-as hanglemezek, sőt a 33-as winyl lemezek, audio kazetták digitalizálása, hanganyagok javítása, zajmentesítése, a sercegések és pattogások, és sistergések kiszűrése. Ezek alapvetően azok a problémák, amik a hangfelvételek alapvető hibái, és a zenehallgató számára az élmény rombolását jelentik.

 A stúdió a bakelit lemezek digitalizálását, és a rajtuk meglévő hanganyagok megmentését,  és így, a hangrestaurálás profilját választotta célkitűzésként. Már több mint 15 éve foglalkozunk a zajos, hibás hanglemezek, hanganyagok, hangos jegyzőkönyvek, zajos hangfelvételek, a régi 78-as bakelit lemezek, archiválásával, audio anyagok hangjavításaival, sercegés mentesítessel.

A munka alapvető fő része: a felvételek  alapzaj csökkentése, és a zajok eltávolítása, a hangfelvételeken található zavaró hangok csökkentése.

Természetesen a digitális átjátszás adta lehetőségek kihasználásán keresztül, a munkák velejárója a hangkeverés, a bakelit és winyl hanglemezek, gramofon lemezek, hanganyagának a helyreállítása. Az új és régi hangfelvételek digitalizálása, a zajos hangfelvételek megtisztítáa és zajszűrése, majd a hangminőség utólagos javítása restaurálása.

Mivel egyre nagyobb az igény arra, hogy az elfeledettnek hitt, és majdnem kidobásra kerülő felvételeket meg lehet menteni a jövő számára, ezért döntöttünk úgy, hogy munkánkkal járulunk hozzá ahhoz, hogy minél több hangfelvétel megmaradjon a jelen, és a jövő hallgatósága számára. A mai technikai lehetőségekkel karöltve, a hanganyagok többsége korrigálható, javítható, vagy is - restaurálható, mint egy kép. 

Magnókazetták, szalagok, 33-as 78-as fodulatú hanglemezek CD-re mentése

Az elmúlt negyven-ötven év legnépszerűbb eszközei hanghordozói, az akkori magnószalagok, kazetták, bakelit és vinyl lemezek, melyek  újra előkerűltek és reneszánszukat élik. Egy profi lemezjátszó, egy magnódeck, egy orsósmagnó és egy minőségi felvételre alkalmas hangkártya, néhány  sokoldalú feldolgozó szoftver együttesével már  bármilyen lemezről, és kazettáról, vagy szalagról, le lehet másolni a rajta porosodó hanganyagot, és a digitalizálás adta lehetőségeknek köszönhetően javíthatunk a felvételek minőségén, vagyis eltüntethetünk róluk olyan zavaró hatásokat melyek mondjuk - nem kívánatosak - a fülünk számára. Ezek után ismét hallgathatóak lesznek a régi hangfelvételeink, bakelit és gramafon lemezeink.

A digitális átírásnak az alapja - de ez minden eredeti hanganyag átírásánál a legfon tosabb feltétel, hogy a lehető legjobb minőségben kell az archív anyagot lementeni a hordozóról. Minden esetben gondosan meg kell választani a technikai megoldásokat, és eszközöket, természetesen a lehetőségekhez képest. Természetesen elmondható itt is, mint minden más technikai esetben, hogy a lehetőségek szinte korlátlanok, és mind ezeknek a vége a csillagoség is lehet ( már anyagilag ).

Ha lehetőségünk van, akkor minimun olyan A/D ( hangkártya) konvertert használjunk ami legalább 96 KHz 24 Bit felbontás használatára képes.

Manapság a piacon található eszközök legnagyobb százaléka, már mind tudja ezt a paramétert.

Tehát a fentiekben leírtak alapján mindenkor szem előtt tartva a fizikai korlátok okozta lehetőségeket, ha lehet akkor az elektronika által adott lehetőségeket is ki kell használni, a minőség érdekében..

Alapszabály: A felvételt minden esetben, az eredeti hanganyag átviteli rendszerénél nagyobb sávszélességgel  írjuk át, de ha profi módon akarjuk mind ezt elvégezni, akkor az eredeti dupláját is meg kell, hogy duplázzuk. Természetesen ezek a lehetőségek nagymértékben függnek, a számítógépünk hardveres teljesítő képességétől.

Egy példa: Egy diktafon felvétel esetében, ami ugye 8 bit 22 KHz-es tartományban készül a felvevők többsége esetében, javítás előtt az átírást 48 KHz 24 bit-ben érdemes újra rögzíteni. Ha egy 33-.as fordulatú Lp-t szándékozunk átírni, akkor azt, 96 KHz 24, vagy 32 bit-ben vegyük fel. Ha van lehetőség arra, hogy a 192 KHz 32 bites opciót használjuk, akkor mindenképpen az utóbbinál maradjunk a minél jóbb minőség elérésének érdekében.

Ennek a jövőbeni javításkor lesz alapvetően nagy szerepe, mert a nagyobb sávszélességben rögzített, hanganyagot sokkal könnyebb javítani, ami természetesen a minőség megtartása miatt nem elhanyagolható körülmény. Ez esetben viszont tudni kell még azt, hogy minél nagyobb mintavételezést választunk, úgy növekedni fog a magasabb szintű szoftveres, és hardveres követelmény biztosítása, a számítógéppel szemben.

A lemezeket  a felvétel megkezdése előtt tisztítjuk, melyek történhetnek száraz, vagy nedves tisztítással is. A nedves tisztításnál nagyon fontos a felhasználandó anyagok megválasztása, mivel a nem megfelelő anyagok használata tönkre teheti a féltve őrzött kincseinket. Majd ezek után történhet a hordozón található hanganyag lementése. A mentés természetesen nem ennyire egyszerű, de nagy odafigyeléssel és precíz munkával teljes egészében megkaphatjuk a valamikori felvételünk hiteles másolatát. Az sem jelent gondot, ha a lemezek az úgynevezett 78-as fordulatú kemény bakelitek, mert erre a század eleji médiahordozókra is meg van a megfelelő eszköz, amivel megmenthetjük az igazán archívnak mondható felvételeket az utókor és napjaink számára.

Még mielőtt bárki is azt hinné, ó ez nem nagy dolog, akkor felhívnám a figyelmét arra, hogy egy Lp felvételéhez, ha valóban jól akarjuk elkészíteni a másolatot, ahhoz az eredeti felvétel idejének akár a kétszeresére lehet szükség. ( különbféle szűrők kiválasztása és azok pontos beállításai miatt )

A fenti állítások alátámasztása miatt, egy hasonló témakörrel foglalkozó cikket ollóztam ide, ahol pont ezzel atémakörrel foglalkoztak kicsit szakmai és hétköznapi érthetőségi szinten.

A cikk a HANGZÁSVILÁG magazin oldalán jelent meg. 

MI AZ IDEÁLIS FELBONTÁS A HANGLEMEZEK DIGITALIZÁLÁSÁHOZ

Több olvasói levelet kaptunk a Korg DS-DAC–10R készülék tesztjével kapcsolatban. Egy páran látni szerették volna az értékelés egyes összetevőit, a készüléket és a szoftvert működés közben, neki a forgalmazó bemutatótermét ajánlottuk, ahol demonstrálni tudják a folyamatot minden érdeklődőnek. A legtöbb levél író kifejtette, hogy szerinte milyen berendezés lenne a legalkalmasabb a feladatra. Néhányan felhívták figyelmemet a Parasound Z phono USB vagy a Furutech Alpha design labs GT40 készülékekre, amelyek szintén egyesítik a phono-előerősítőt és az USB-csatlakozással rendelkező analóg-digitális átalakítót (ADC) egy dobozban.

Van itt egy konkrétabb kérdés is. A külföldi sajtó ebben a témában megjelent cikkei erősen javasolják, hogy magasabb mintavételezés eredményeképpen jobb a hallható minőség, mint amit a hagyományos CD nyújthat. Ha jó minőségű hanglemezről, igényes lemezjátszóval, magas minőségű hangszedővel, összességében kitűnő forrásból digitalizálunk akkor ajánlatos venni egy olyan A/D konvertert, amely képes legalább 24bit/96kHz mintavételezésre. Ez a logika azt sugallja, hogy a „gyengébb” lemezek „gyengébb” rendszerek adta muzsikák digitalizálása esetén nem kell több, mint 16bit/44.1kHz., mivel a lemez nem tartalmaz olyan információt amit a 16/44.1 ne tudna megfelelően rögzíteni?

Lehet, hogy azok, akik szeretnének régi lemezekről és kazettákról számítógépes fájlokat készíteni, „beleszaladnak” egy új hibába? A kérdésre a válasz kulcsát azok az ismeretek adják, amik rendelkezésre álltak a lemezkészítéshez használt mesterszalagok esetében, az 1980-as években, amikor a CD átvette a vezető szerepet a piacon.

A téma valóban elgondolkodtató. A felvételek elemzésekor könnyen mérhető két dolog: a dinamikai tartomány és frekvencianemet. A dinamika tartomány nagyságát határozza meg a bitek száma és a frekvenciamenet tartalmát tudatja velünk a mintavételi ráta. Nem azt mondjuk, hogy a mintavételi frekvencia fogja meghatározni a frekvenciaátvitelt! Egy magas mintavételi arány nem pusztán arról szól, hogy a magas frekvenciákat rögzítettük! A nagyfrekvenciás mintavételezés lehetővé teszi számunkra, hogy pontosan rögzítsük a tranzienseket és a részleteket, amelyek a legfontosabbak, főleg az énekhangok és az akusztikus hangszerek hangjának valósághoz közeli reprodukálásához.

Nagy mintavételezési sebességen nem használunk meredek antialiasing-szűrőt, amely megváltoztathatja egy audio-jel fázis információit, de a zenei felvétel esetén jelzett fázistorzulások értékelésében sincs egyetértés, hogy az ilyen torzulások mennyire és miképpen befolyásolják a hangélményt.

A dinamikai sáv szélessége. A dinamika tartomány még a nagyon jó szalagos stúdió gépek esetén is az általánosan elfogadott, nem több, mint körülbelül 70 dB. Attól függően, hogy mikori a felvétel és az eredeti felvevőkészüléknek milyen elektronikus paraméterei voltak, valamint a mesterszalag sérülésmentes, a dinamika tartomány esetenként nagyobb lehet, mint 70 dB. Míg néhány audiofil vinyl préselés zajszintje – vagyis az LP felületi zaja – nem lehet több, mint -70 dB, a jobb minőségű, régi lemezek (’50-es, ’60-as évek kiadásai) dinamika tartománya közelebb van a 60dB-es értékhez. Ezért nyugodtan feltételezhetjük, hogy a mérhető dinamika tartomány egy az LP esetén legfeljebb 70 dB. Az emberi agy csodálatosan dolgozza fel a hangokat és képes felismerni jeleket eltemetve a zaj alatt. Tehát nyugodtan feltételezhetjük, hogy a 16 bit/44.1 kHz-es mintavételezés 96 dB-es dinamika tartománya elegendő ahhoz, hogy rögzítse az összes részletet egy LP-ről.

Van egy ösztönző, hogy mégis nagyobb mintavételezést (24bit/96kHz) használjunk 16bit/44.1kHz helyett. Mivel néhány szoftver (pl.:Audacity) beavatkozásokat enged az elkészített felvételekbe – ilyen a sercegés és pattogás eltávolítása, lekeverés, szintkiegyenlítés stb., az ilyen műveletek végzése esetén a nagyobb matematikai pontosság és a nagyobb bit mélység jobb eredményre vezet.
A maximális frekvenciahatár egy 44,1kHz-en működő A/D konverter esetén 22 050 Hz. Amikor a simító-szűrő hatását is figyelembe vesszük, a felső frekvencia határ 20 000 Hz körülire csökken. Kiváló minőségű stúdió-szalagra nagy-sebességen (30ips) legalább 30 000 Hz-ig rögzíthetjük a magas frekvenciákat, a maximális sávszélesség vinyl esetén még nagyobb, legalább 40 000 Hz.

Sok analóg mester-szalagról készített nagy-felbontású digitális transzfer tartalmazhat 20kHz feletti jeleket. A kérdés tehát az, hogy lesz-e elég nagyfrekvenciás információ a musztereken vagy a fennmaradt régebbi préseléseken. Sok hangszer előállítja a magas frekvenciákat, de nem mindig jelennek meg jól a frekvencia-elemzésben. Például a cintányérok és a triangulum rendkívül gazdag magas frekvenciákban, de a frekvenciák eléggé rendezetlenek, összetevőik általában eltűnnek a zajban. A rézfúvós hangszerek sokkal jobban vizsgálhatók.

Jellemző hibák lehetnek például: az album sávszélességéről kiderült, hogy meglehetősen korlátozott, a rézfúvósokhoz alkalmazott mikrofonok harsogó hangot vesznek, a felharmonikusok teljesen hiányoznak, 16 kHz-en valószínűleg a szalag sziszeg. Mindez rendkívül zavaró függetlenül attól, hogy mi történik zeneileg.

Akár objektíven, a mérési mód is megmutathatja, hogy egy fél évszázados LP minősége meghaladhatja a CD szabvány korlátozott sávszélességét. Azonban ez nem jelenti azt, hogy minden vinyl, akár régi vagy új, tartalmaz bőséges nagyfrekvenciás információt. Néhány, a barázdákban eredetileg hibátlanul meglévő nagyfrekvenciás információ a már sokszor játszott lemezekről gyatrábban szól, különösen, ha a berendezésnek nem megfelelő a beállítása vagy lehet, hogy a lemez elkopott.
Általában a klasszikus-zenei felvételek a legjobb minőségű felszereléssel, mikrofonozási technikával, a legkisebb elektronikai beavatkozással készültek, mert sok esetben volt idő nagyobb figyelmet fordítani a hangzáshűségre.

A rock és pop albumok egész sorának feltérképezése tanúskodik arról, hogy az eredeti felvételhez képest, a minőséget tekintve, módosított változatok kerültek a lemezpiacra a jukeboxok vagy a nagyon szerény lejátszók miatt. (milliós példányszámot kívántak eladni – szóljon jól a gyenge készülékeken is – nem audiofileknek való kiadványok)
A jazz LP egy vegyes zsák, melynek hangminősége függ az előadók és a lemeztársaság eredeti költségvetésétől, a stúdiómunka vagy a helyszíni felvétel árától és azzal párhuzamos minőségétől, a lemezvásárlók többsége ezt nem is feltételezi. (jazz koncertfelvételnél eleve bekalkuláljuk a nem éppen optimális helyszín élményét, viszont a kortörténeti hűség szempontjából az időpont megismételhetetlen)
Így lehet, hogy nem mindig van szükség egy magas minőségi szintű A/D konverterre minden részlet rögzítése érdekében, amit a barázdából fel lehet fogni.

A nagy minta-arányú digitalizálásnak is megvannak az előnyei. Az egyik kevésbé nyilvánvaló ezek közül, hogy a hallgató könnyebben szét tudja választani a vinyl háttérzaját a zenei tartalomtól és a hangzástérben elhelyezkedő hangszereket egymástól, amit könnyű meghallani, de nehéz vagy lehetetlen megmérni.

Az olvasói felvetésre a válasz: nem minden régebbi LP esetén előnyös a nagyobb mintavételezés, mint a 16-bit / 44.1kHz, de azért azt javasoljuk, hogy azoknak, akik vinyl-gyűjteményük féltett kincseinek archiválására adják fejüket használjanak legalább 96kHz-en működő A/D konvertereket, mert a CD-szabvány 44,1kHz-e nem elég az összes információ rögzítésére, amit egy LP tartalmazhat.

Értekezésünk levelezéseink és a Soundstagenetwork.com cikkének témája nyomán készült.

( Hangzásvilág 2014 )

Néhány példa a fentiekben leírtak illusztrálására.......  

A példákban, képben, és hangban is látható, és hallgatható mind az, ami a leírtakban szerepel.

A képre kattintva letölthetőek, vagy hallgathatóak a példa anyagok.

       1 - Az első példában az eredeti lemezfelvétel anyaga látható és hallgatható.

2 - Ez a  péda, az első javítási ütemet mutatja, amikor eltávolítjuk a lemezen hallható pattogó zajokat.

 3 - A pattogó hangok és sercegések, eltávolítása után már csak a nem kívánatos  dübörgések, suhogások, eltávolítása a feladat..

04 - Az utolsó kép, a kijavított hangfelvétel újra keverését mutatja, ahol a szűrésekből adódó veszteségeket kell helyre állítani azért, hogy ismét az eredetivel megeggyező hangfelvételt hallhassuk vissza.

A példa minták után.........

A felvételek utómunkálatait természetesen a mai digitális technológia segítségével folytatjuk, azért, hogy a lehető legjobb minőségben tudjuk a felvételt olyan állapotba hozni, hogy az akkori idők korhűsége ne vesszen el, de a mai fül számára élvezhető legyen.  Remélhetőleg ez a célkitűzés bárki számára meggyőző érv arra, hogy a rég elfeledettnek hitt kincseit ismét meghallgathassa a mai technika adta lehetőségek folytán.

Áljon itt egy pélga ismét arra, hogy egy nem igazán korrekt mődon rögzített felvétel esetében milyen hibák hallhatóak, és azokat a digitális technika lehetőségével miként lehet használható állapotba hozni úgy, hogy a zavaró csattogások eltünjenek a felvételből.

Az eredeti felvételen egy hawaii zenekar anyagának részlete hallható, ahol a zenész a hangszerének fura kezelése folytán csikorgó, recsegő, hangokat hozott létre, ami sajnos erősen elrontja a felvétel élvezhetőségét.

A javított felvétel már nem tartalmazza ezeket a zavaró jelenségeket.

Kattintson a szövegre és letöltheti a példákat.

     Eredeti felvétel

     Javított véltozat

A kapott hanganyagot kívánság szerinti minőségben hozzuk helyre, természetesen a kapott hanghordozó minőségének jelen műszaki figyelembe vételével. Kívánság szerint elkészítjük a lemez anyag borítóját is. A kész anyagot a mindenkori CD szabvány szerint 44.1 kHz 16 bit formátumban, cd lemezre írva adjuk át.

Egy szinte "alig használt lemez„ a 60-as évekből

Astoria Jazz Quartett

A letöltéshez kattints a képre

 A lemez cimke ujra ekészített változata.

( Audio Design Studio )

Ízelítőként, hogy a gyakorlatban is érzékelhető legyen az amit a leirtakban olvasott, kattintson a felvételek címeire, és így meghalgathatja, vagy le is töltheti, a példa hangokat a hangjavítás folyamatairól.

A minta példák természetesen egyes esetekben úgymond " TÚL VANNAK RESTAURÁLVA " pontosan azért, hogy hallható legyen az a pont, amíg egy adott zenei felvétel esetében el lehet menni a javítások mértékével - természetesen egyéni ízlés szerint. Ha ezeket, a felvételeket egy archívumi célra kell kijavítani, természetesen biztos, hogy nem így fognak szólni - hanem közel az eredeti hanghoz képest kell a javítást elvégezni. Ebben az esetben viszont sok olyan a fűlnek nem tetsző zaj meg fog maradni amit más esetben nem szeretnénk hallani. Természetesen mindenki tisztában van azzal a ténnyel, ha egy hanglemezt hangfelvételt átírunk, akkor már nem az eredetit halljuk, mivel az átíró és lejátszó eszköz technikai paraméterei eleve megváltoztatják az eredeti hanghordozón található anyag eredeti hanghűségét. Tulajdon képpen ennél a pontnál kezdődik az „ Audio Phillek ”  és  a „ Normál ” felhasználók közti eltérő nézet különbségek a valóságot illetően.

Példa hanganyagok meghallgatásához, kattintson a választott címre

A 13. és a 14. felvételen egy rosszul megválasztott mikrofon által okozott úgynevezett sziszegési hibák okoznak a hangban hallható kellemetlenségeket. A mikrofonok többsége, sajnos az S - és az SZ kiejtésekkel sok esetben nem tudnak mit kezdeni, főleg ha ehhez még az előadó is a kiejtési stílusával hozzájárul, ezáltal erőteljesen rontva a zenei anyag élvezhetőségét. A 16. számú felvételen ezek a rögzítési hibák lettek kijavítva.

Ez a példa is bizonyítja azt, hogy egy hangfelvételből a mai technika segítségével olyan zavaró információkat is el lehet távolítani, ami sok esetben rontaná vagy, értékeiben változtatja meg a hallgatni kívánt zenei anyagot.

A 17. 18. két példahang, egy amatőr kazettás magnóval történt felvételt mutat be, amit részben összegyűrtek és több ízben utána át is másoltak a 70-es évek technológiáival. A példák bizonyítják itt is, hogy miként lehet a szinte használhatatlan felvételeket megmenteni oly szinten, hogy az még használható legyen, és ne kerüljön a szemetes kosárba

Ezen a fotón látható  lemez eredeti hanganyaga, meghallgatható az alábbi lista első péfda anyagaként.

Dr. Ravasz László - Karácsonyi imadság iginal 78 RPM 1935

Dr. Ravasz László - Karácsonyi imadág Javított 78 RPM

Koreh Endre - Karácsonyi ének Original 78 RPM 1936

Koreh Endre - Karácsonyi ének Javított 78 RPM 1936

Astoria Jazz Quartet Original LP 1960

Astoria Jazz Quartet Javított LP 1960

Carmen McRae - For Once In My Life Original LP 1971

Carmen McRae - For Once In My Life Javított LP 1971

Vámosi János - Összecsendül két pohár Lp Original (Mono)

Vámosi János - Összecsendül két pohár Lp Javitott (Mono)

George Olsen & His Orchestra - Doin The Raccoon, 1928 orig

George Olsen & His Orchestra - Doin The Raccoon, 1928 javitott

Ajtay Andor - Bástya sétány 77 c. operett orig 1957 rádió felv.

Ajtay Andor - Bástya sétány 77 c. operett javitott 1957 rádió felv.

Radics Béla - Csodálatos utazás - orig ( amatőr kaz felv, gyűrött és másolt ) 1974

Radics Béla - Csodálatos utazás - javított

Yehudi Menuhin and Orchestra RPM 78_forduletú bakelit Eredeti RCA Victor

Yehudi Menuhin and Orchestra RPM 78_forduletú bakelit Javított RCA Victor

Jack Payne - Choo-Choo - Fox-trot-Express Eredeti

Jack Payne - Choo-Choo - Fox-trot-Express Javított 

Térkép és útvonaltervező

E-mail:.    hangregesz@gmail.com

.

Tel:.  06 30 222 2912

George Olsen & His Orchestra - Doin The Raccoon, 1928

Egy egészében kijavított, 78-as fordulatú archív hangfelvétel

Kattints a fotóra, a meghallgatáshoz

.

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,

,